A két új sztár, Toni és Ribery első Bayern Münchenben töltött munkanapja után az első benyomások pozitívak, noha a keret még korántsem volt teljes (a pihenőnapot kapottak mellett még hiányoztak a sérültek, illetve Zé Roberto, aki valószínűleg csak a hétvégén csatlakozik a kerethez).

Toni a sok "potyaleső" ellenére nyomban egy szívélyes "Isten hozottat" kiáltott, Ribery pedig derék módon - és akcentusmentesen! - a következőt mondta: "Jó reggelt, hogy vagytok?" Ennek ellenére Bundesliga rekordbajnokának mindkét új játékosa alapvető német szókinccsel rendelkezik, de egyvalami mindkét szupersztárt - ahogy Uli Hoeness menedzser büszkeséggel címkézte - azonnal evidensé tette: mindent meg akarnak tenni, amit az FC Bayern tőlük az elkövetkezendő négy évben elvár. Ehhez persze az is hozzá tartozik, hogy a nyelvet gyorsan megtanulják. Hogy mindez minél simábban menjen, Uli Hoeness tolmácsot szerződtetett Ribery mellé, mert a francia semmit sem tud németül… Pontosabban tud, mivel a fentebb említett köszönést szépen elsajátította. Úgy látszik az olasz csatárnál nem ekkora a probléma, amit Rummenigge meg is jegyzett, némi iróniával: „Az ő 'Grüß Gott'-jával (Isten hozott) Luca Toni pontosan kettővel több szót tudott németül, mint annak idején Giovanni Trapattoni, amikor először Münchenben járt."

A Bayernnek csak a győzelmeket számolják

„Bizony nagy lendülettel akarom belevetni magam", hangsúlyozta a 24 éves csodálatos és ékesszóló Ribery. Mindamellett a klubnak nagy céljai vannak, amit a kis francia is elismert, s amit Uli Hoeness is kiemelt mondandójában. "Világos, címeket akarunk. Most mégsem mondhatjuk, hogy harmadikok vagy negyedikek akarunk lenni" - hangsúlyozta a Bayern menedzsere, ami érthető is, elvégre még egy ilyen rossz szezont nem engedhet meg magának a „rekordmeister”. (Meg hát ezzel a kerettel már inkább nagyobb bravúr harmadiknak, vagy negyediknek lenni, mint bajnoki címet szerezni…)

Ribery: „Nem félek attól, hogy nedvesre izzadom a mezem”

Franck Riberyt nagy akarat hajtja a sikerekért, amit Németországban (különösen a Bayernben) nagyon szeretnek. Úgy is mondhatnám, hogy ő az ideális férfi… Legalábbis ami az elszántságot illeti. Egyébként mind Toni, mind pedig Ribery (Klose mellett) alaposan ki lehet éhezve a sikerre: bár az olasz a Fiorentinával aligha nyerhetett volna scudettót (azért a Milan, a Roma és a bajnok Inter sokkal erősebb volt náluk, nem beszélve a tavalyelőtt még első osztályú Juventusról), de Riberynek és Klosénak a bajnoki címre nagyobb esélyük volt. Ám sem a Marseille, sem pedig a Werder nem szerepelt megfelelően jól hazája bajnokságában, pedig a brémaiak dolgát alaposan megkönnyítették Münchenben…

Franck egyébként meglehetősen furcsán nyilatkozott a bundesliga.de német portálnak: „Nem félek attól, hogy a trikómat nedvesre izzadom és fűbe harapok."

A francia egyébként mehetett volna Madridba, a Realhoz is, mint ahogyan azt az újságíróknak szemrebbenés nélkül bevallotta. Ezért is nagy öröm a bajoroknak (főleg Hoenessnek, aki beváltotta az ígéretét, hiszen Ribery egyike volt annak a hét játékosnak, akit a menedzser megígért és végül meg is szerzett). A döntésben fontos szerepet játszottak a Bayern franciái: Willy Sagnol és Bixente Lizarazu (noha utóbbi már nem játékosként dolgozik a klubnál). Ezen kívül a Bayernel való minden kapcsolatnál érezte, hogy szívesen látják, hogy valóban akarják őt, s hogy valóban kulcsszerepet szánnak neki a nagy célok elérése érdekében. Természetesen ez neki is – mint minden játékosnak – rendkívül fontos.

Mindezek tudatában Ribery is bízik abban, hogy az erőfeszítéseket mindjárt az első évben siker koronázza, és mondjuk bajnokságot és UEFA-kupát nyernek a többi újonccal; Tonival, Sosával, Altintoppal, Kloséval, Jansennel, Schlaudraffal, Zé Robertóval.

Fordította: blambun
Szerkesztette: basti26