Azért nemcsak friss igazolások, hanem távozók is vannak: Claudio Pizarro a Chelsea-t választotta, Hasan Salihamidzic a Juventusba igazolt és Ali Karimi is távozik a csapattól. A legérzékenyebb veszteség azonban mindenképpen Mehmet Scholl visszavonulása. A 37 esztendős középpályás 15 évig volt a Bayern játékosa! Nem véletlen, hogy Hoenessnek könny gyűlt a szemébe, mikor átadta a szezonzáró bajnokin, Scholl utolsó bayernes tétmeccsén a búcsúzó középpályásnak a virágot. Scholl stílszerűen búcsúzott: gólt lőtt és a mezőny legjobbja volt.

A legnehezebb feladat tehát „Scholli” pótlása lesz, de ezt alighanem Franck Ribery meg fogja oldani. A francia középpályás, aki a Marseille csapatától érkezett (és mellesleg világbajnoki ezüstérmes) már meg is kapta a hetes mezt, amit tizenöt éven keresztül Scholl viselt. A középpályást amúgy egy év után tudta megszerezni a Bayern: már a tavalyi vb után le akarta igazolni a bajor csapat, de akkor Ribery maradt, mondván tartozik ennyivel a Marseille szurkolóinak. Az utolsó fordulóban ugyanis az ő elrontott tizenegyesével maradt le az UEFA-kupáról (és így a BL-ről is) a csapat. Most csupán az UEFA-kupában indulhat csapatával, hiszen a müncheniek csak a negyedik helyet szerezték meg a bajnokságban, ami Németországban nem ér Bajnokok Ligája-indulást. Mondjuk pont ezért igazoltak ilyen klasszisokat, mint Franck (aki a Bayern München történetének legdrágább játékosa lett 25 millió eurós vételárával), elvégre a rekordbajnok (20 bajnoki cím) még egy hasonló idényt nem engedhet meg magának.

A Bayern a középpályán erősített a legtöbbet, hiszen elsősorban a gyenge passzok miatt rúgott Roy Makaay is csak 16 gólt, de azért a csatársor sem volt csúcsformában. Noha Ballack és a „gólpassz király” Zé Roberto távozása érzékeny veszteség volt, azért Pizarro 8 gólja, Santa Cruz 2 és Podolski 4 találata mindenképpen szégyenletes teljesítményt. Ezért is igazolták le – Riberyhez képest – potom 11 millióért a 2005/2006-os évad Aranycipősét, Luca Tonit. Két éve Toni 31 góllal nemcsak Olaszország, de egész Európa gólkirálya lett. Ugyan idén (pontosabban a tavalyi szezonban, de az még az idei naptári év májusa) „csak” 16 gólt lőtt, de azért az olasz védőmunkát tekintve ez is remek teljesítmény. Toni egyébként későn érő típus, hiszen 30 évesen lett világbajnok és 30 évesen igazolt el Olaszország egyik jó, de nem kiemelkedő csapatától, a Fiorentinától Münchenbe – első külföldi csapatához. Hogy milyen teljesítményt nyújt, egyelőre nem tudni, de egy borítékolható: 191 centijével a fejpárbajok többségét alighanem meg fogja nyerni. Ribery azt nyilatkozta, hogy „beadásokkal és gólokkal szeretném megörvendeztetni a közönséget”: a beadásokat meg majd Toni befejeli.

Egyébként érdekesség, hogy visszatért a csapathoz két évre Ottmar Hitzfeld egyik kedvenc játékosa, a brazil Zé Roberto. A 32 éves középpályás, aki ott volt tavaly a világbajnokságon, a válogatottságot mondta le a visszatérés kedvéért – Uli Hoeness ugyanis ezt tűzte ki feltételül, s Zé Roberto engedelmeskedett. Az ő szerepeltetésének furcsasága az lesz, hogy már nem a balszárnyra, hanem középre szánják: oda, ahol a vb-n is futballozott. A baloldalon alighanem Ribery, a jobbszélen pedig Sosa, vagy Schweinsteiger játszik majd. A középpálya közepéről így valószínűleg kiszorul Andreas Ottl, hiszen van Bommel és a brazil játszik majd ott.

10-10 milliós kiadást jelentett Ernesto Sosa és Marcell Jansen megvétele. Az argentin középpályás az Estudiantes együttesétől érkezett és állítólag ő az „argentin Kaka”. A fiatal német válogatott védő Jansen óriási tehetség, ám bármilyen jól is játszott, egyedül nem volt képes benttartani a Borussia Mönchengladbachot. A kiesés viszont kapóra jött a bajoroknak, akik felfigyeltek a német válogatottban egyre stabilabb Jansenre. A 21 éves játékos balhátvédként és középpályásként is használható, ám Willy Sagnol sérülése miatt alighanem ő lesz a szezon elején a baloldali védő, Philipp Lahm pedig átmegy a jobbszélre – akárcsak a Nationalelfben.

Ingyen érkezett a csapathoz a török válogatott egyik kiemelkedősége, Hamit Altintop, aki a Schalkét hagyta ott München kedvéért – volt is meglepetés a transzfer hallatán, elvégre két ősi ellenség (noha azért a Schalke szurkolói nem utálják annyira a Bayernt, mint a Dortmundot) ritkán ad el játékost egymásnak (erre ellenpélda Luis Figo esete, aki Barcelonát hagyta ott a Real Madridért). Mindössze egy millió euróba került Jan Schlaudraff, az Alemannia Aachen kiváló „árnyékéke”.  A középpálya és a csatársor között ügyesen mozgó játékos klubja szintén kiesett az első osztályból, de Schlaudraff olyan jól játszott, hogy a bajnok már januárban szerződést kötött vele, s a szövetségi kapitány, Joachim Löw is rendszeresen beállítja a csapatába – igaz, egyelőre még csak csereként.

A Bayern hét új játékosa akár garanciát is jelenthet a sikerekre, ám ez egyáltalán nem biztos, hiszen ezekből a sztárokból még egy kiváló csapatot kell gyúrnia Ottmar Hitzfeldnek. Ismerve azonban az 58 éves mester tudását, ez aligha lesz gond – maximum az első néhány fordulóban. Remek főpróbát jelenthetnek majd a Ligakupa-meccsek, illetve a Barcelona ellen mérkőzés, amely Mehmet Scholl búcsúmeccse lesz augusztusban. Apropó Ligakupa! A Werder Bremen elleni negyeddöntő pikantériája, hogy Miroslav Klose vagy idén, de legkésőbb jövő nyáron már szintén a Säbener Straße-ra jár edzeni: ha minden igaz, a bajor együttes akár még 10 millió eurót is képes lenne adni a vb gólkirályáért, azért a játékosért, aki jövőre ingyen érkezhet a csapathoz… De hát a szükség nagy úr, ugyanis egy ilyen csúfos szezon után ezzel a kerettel a bajnoki cím már csak minimális cél: a fő cél az UEFA-kupa megnyerése, meg netán a Német Kupáé. Ehhez pedig elkelhet „Miro” segítsége.