Hihetetlen mennyire sérültek küzdött mind az angol, mind a német válogatott. A hiányzók ellenére azért jobban álltak a britek: ugyan Gerard és Hargreaves személyében két meghatározó játékos hiányzott a középpályáról, Rooney személyében pedig a csatársorból, azért még így is erős volt a kezdőcsapat. Gerardot Beckham helyettesítette (ha szabad ilyet mondani), míg Hargreaves szerepkörét a manchesteri Carrick vette át. Elől pedig Smith és Owen rohamoztak, ez sem akármilyen csatárduó.

Joachwim Löwnek már nagyobb gondjai voltak. Nem játszhatott Ballack, Frings, Schweinsteiger, Jansen, Klose és Podolski sem a kezdők közül (s akkor még nem említettük például Schlaudraff, Gomez és Fritz hiányát), s ennek következtében a Nationalelf mestere csupán egy csatárral állította fel együttesét. Ráadásul szükség törvényt bont alapon ezúttal Philipp Lahm, a szélsőhátvéd játszott védekező középpályást!

A tegnapi mérkőzésen is megmutatkozott, hogy a győzelmet elsősorban a fizikai és lelki erejével tudta elérni Németország: Trochowski ugyanis pocsékul játszott, nem tudta Ballack szerepét átvenni, így a csapatjátékra terelődött a legnagyobb hangsúly.

A mérkőzés elején igazolódni látszott, hogy jobb ez az angol együttes. A kilencedik percben ugyanis Richards remek passza után Frank Lampard kilőtte a rövid sarkot, megszerezve a vezetést Steve McClaren együttesének. A gólban egyébként ludas volt kissé az Arsenalban eléggé bizonytalan Lehmann, hiszen a rövid sarokra kapott gólt. A későbbiekben azonban nem lehetett panasz a rutinos hálóőrre, úgy látszik, nemzeti színekben jobban megy, mint az angol bajnokságban. A mérkőzés hátralévő részében több ízben is bravúrral hárított, miközben kollégája, Tim Robinson elképesztőt hibázott Kuranyi góljánál. Schneider ugyanis az oldalvonalról „szúrta rá” a labdát, s ha bemegy, kicsit olyan lett volna, mint amit Seaman kapott a 2002-es vb-n Ronaldinhótól. De nem ment be, mert Robinson a kapufára ütötte a labdát, csak éppen onnan az üresen álló Kuranyi elé pattant a labda, s neki már nem okozott gondot az üres kapuba „kotorni”. Ez a szerencsétlen gól megroppantotta Angliát (miként az angolok gólja a németeket is a kilencedik percben), s a Schalke balhátvédje, Cristian Pander élete első válogatott mérkőzésén (épp a Wembleyben!) akkora gólt zúdított a bal felső sarokba, amire még nagypapa korában is emlékezni fog. Majd’ 30 méterről ágyúzott Robinson hálójába.

A gólt követően azonnal egyenlíthetett volna Michael Owen, de Lehmann nagy bravúrral hárított, majd pedig az üres kaput sem tudta bevenni az ex-liverpooli csatár. A második félidőben a németek taktikusan és fegyelmezetten játszottak, alig adva lehetőséget az angoloknak. A mérkőzés így maradt 2:1 Németország javára, amely a tavalyi világbajnokságon legyőzte Argentínát, Portugáliát (még Jürgen Klinsmann kapitánykodásával, bár már akkor is Löwwel a háttérben), azóta pedig Csehországot és Angliát (mindkettőt idegenben). Bravó Joachim Löw!

Anglia – Németország 1:2 (1:2)

Anglia: Robinson (James 46.) - Richards, R. Ferdinand (Brown 46.), Terry, Shorey - Beckham, Carrick (Barry 55.), Lampard, J. Cole (Wright-Phillips 70.) – Owen (Dyer 57.), A. Smith (Crouch 57.)

Németország: Lehmann - A. Friedrich, Mertesacker, Metzelder, Pander - Lahm – Odonkor (Hilbert 54.), Trochowski (Rolfes 72.), B. Schneider (Castro 91.), Hitzlsperger - Kuranyi 

Gól: 1:0 Lampard (9.) 1:1 Kuranyi (26.) 1:2 Pander (40.)

Vezette: Busacca (svájci)

Sárga lap: J.Cole